Megérkeztem :)

Tegnap szerencsésen megérkeztem a manchesteri reptérre. A repülőn minden rendben volt, a iszonyatos fülfájással is elmaradt, valószínűleg, mert készültem rá és beszereztem mindent, ami elméletben segíthet! Akinek fáj a füle a repülőn, azoknak ajánlom a Flyfit nevezetű füldugót, valamint vegyenek egy sima tengervizes orrcseppet. Még ma is kicsit be volt dugulva a fülem és a fejemben valami fura szörcsögő hangot hallottam.Remélem elmúlik és nem maradok így örökre...

A repülés érdekes volt, mert a felszállás előtt eszembe jutott, hogy nem kapcsoltam ki a mobilom! Szóltam a stewardessnek, hogy elfelejtettem, szóval az egész gép megvárta, míg előkotrom a csomagomból a mobilom. Csak kicsit szidhattak... De kimagyaráztam azzal, hogy ez lesz az első repülésem, sorry, szóval utána mindenki mosolygott. Persze már mindezt angolul :) K. (az anyuka) és J. (au-pair, akinek a helyére jöttem) jöttek ki értem a reptérre,  megölelgettek, szóval ennyit erről, hogy az angolok hidegek. :) A gyerekek már aludtak, velük csak ma reggel találkoztam. P. (apuka) is nagyon jó fej, neki kicsit nehezebben értem az angolját. De azt mondták, hogy nagyon szépen beszélek :) Én sem értem miért, de tényleg jól beszéltem :) Reggel az ikreknek volt az 5. szülinapjuk, itt suliba menés előtt van a köszöntés, és az ajándék mellé elmaradhatatlanul tartozik egy képeslap is. 

Akkor egy kicsit a gyerekekről. A nagyobbik lány, R., nagyon kis kommunikatív, vidám személyisége van és nagyon érdeklődő. F., 5 éves, ő egy kicsit távolságtartó, de pár nap múlva már szerintem nem lesz semmi probléma. Ő inkább a megfigyelő típusba tartozik, aki csak akkor enged közel magához valakit, ha már rendesen megismerte. Végül is én is ilyen vagyok, ezért valahol nagyon szimpatizálok F.-el. A másik lányka, szintúgy 5 éves, M., ő inkább R.-re hasonlít, aranyos, mosolygós, kérdezgetős. :)

Délelőtt átnéztük, hogy milyen házimunkákat kell majd csinálnom. Nem sok dolgom lesz, inkább a rutint kell megszereznem és akkor haladni fogok vele.

Ma voltunk este étteremben, megünnepeltük a lányok szülinapját, valamint J. már csak 2 napig van itt. Láttam már egy tipikus angol pubbot is, hétköznap este telt ház volt és vidáman sörözgettek a teraszon a munka után hazatérő emberek.

A környék nagyon szép, tiszta Született feleségek érzés. Majd teszek fel képeket a kis utcákról. Mindenhol előkertek vannak, sok helyen kerítés sincsen, rengeteg a fa és a virág, reggel mindenki vidáman pakolja be a  egyenruhát viselő gyerekét a kocsiba, mindenki mosolyog, cseverésznek egymással és olyan kiegyensúlyozottnak tűnnek az emberek. Budapesttel összehasonlítva... hát, itt simán el tudnám képzelni az életem. Nagyon pozitív a hangulat és valahogy nem látok ideges embereket.

Holnap bank holiday lesz, így átmegyünk J.-vel Warringtonba és ha lesz még annyi időnk, akkor Manchesterbe is. El kell intéznem a bankkártyát és vennem kell SIM kártyát is. Jövőhéten pedig elmegyek K.-val a háziorvoshoz, hogy regisztráljanak.

Úgy érzem, hogy minden rendben lesz és jól fogom érezni magam. Jó családot választottam.

U.i.: Kipróbáltam a teát tejjel... Abszolút felejthető.