Ó jaj, már megint…

…eltelt 1 hónap! Még párszor így kezdem a bejegyzésem első mondatát és már megyek is haza! Nos hát, hol is hagytam abba… Elég nehéz az elmúlt 4 hetet összefoglalni és egy lendülettel megírni, de most már muszáj írnom, mert valahol meg kell örökítenem ezeket az eseményeket az utókornak!

Tegnap volt a születésnapom! Arról nem írok, hogy mennyire sajnáltam maga, hogy már 24 éves vagyok! :D Reggel a 3 kislányom már izgatottan várta, hogy végre lejöjjek az emeletről. Egyből a nyakamba ugrottak, szétölelgettek és elénekelték nekem a Happy Birthday dalt. Hát mit is mondjak, eléggé meghatódtam! :) Kaptam egy melegítő palackot, egy sálat, egy tusfürdő-testápoló szettet, meg egy kis extra zsebpénzt. :)  A nap további része elég átlagosan telt, azonban este a csajok szerveztek nekem egy kis meglepetés partit, a helyszín természetesen a Green Dragon Pub volt! :)  Ildivel  és  Maren-nel a házunk előtt találkoztam, mivel egy utcában lakunk. Jöttek a kis csokitortámmal, rajta a meggyújtott gyertyákkal, majd ők is énekeltek nekem! :) Az utca kellős közepén! :)  Elindultunk a Green Dragon-ban és Franzi már lent várt. Sajnos Rebecka nem tudott jönni, mert babysittelt.  Mivel 5 perccel ezelőtt, az utcánkban, a gyertyák elfújásánál elfelejtettem kívánni, na meg a szél is elfújta a felét, azért megismételtük a gyertyagyújtást, de most már kívántam is előtte! :) És akkor egy béna kép rólam és a tortámról, meg még egy az ajándékokról:

 A másik nagyobb esemény, hogy elkezdődött végre a nyelvsulim! Az FCE csoportba kerültem, ez a középfok-középfok feletti szintet jelenti. Azt mondta a tanár, hogy nekem már az eggyel feljebb lévő csoportba  - Advanced- kellene mennem, de lehet, hogy az még nehéz lenne, viszont az FCE szinten meg már túl vagyok, így az meg unalmas lehet. Szóval pont a két szint között vagyok… Végül a beiratkozás napján megbeszéltem vele, hogy inkább maradnék az FCE csoportba, elvégre úgy is itt leszek még egy ideig, van időm megcsinálni az Advanced kurzust is. Meg belegondoltam, hogy nem egy diák az Advanced kurzusról ment  a Proficiency nyelvvizsgára, ami már felsőfok feletti tudást igényel. És sokaknak sikerült letenni! Egyébként a suli neve Heather Walton Language Centre. Elég sok jó véleményt hallottam róla, eddig minden au-pairtől, akivel találkoztam, azt mondta, hogy ez a legjobb suli a környéken.  Hétfőn és szerdán 10-től 11.40-ig van órám, egy idős hölgy a tanárom, a csoportban pedig 10-11-en vagyunk. Elég vegyes a társaság, van spanyol, cseh, német és francia nemzetiségű is. Szeptember 19-én kezdtünk és december közepén fog bejeződni a kurzus. Remélem hasznos lesz, de hát ugye ez csak azon múlik, hogy mennyi energiát fogok belefektetni a tanulásba. És próbálok minél többet, mert ha itt nem tanulok meg normálisan angolul, akkor már sehol máshol nem fogok!

Már lefoglaltam a karácsonyi repjegyem is, december 18-tól január 4-ig leszek Magyarországon. Host-anyámmal épp a naptár felett diskuráltam, hogy akkor ők mikortól vannak szabadságon, mikor mehetek haza, mikor jöjjek vissza. Erre kérdezem tőle, hogy januárban melyik nap kellek először, ő meg olyan 15-16-a körül nézgelődött! Szóval ki lehetett volna még húzni a szabadságom, de hogy őszinte legyek, nem láttam annak értelmét, hogy majd egy hónapot otthon legyek. Egyébként augusztus vége óta már elkezdődött a karácsonyi-láz, mindenhol karácsonyi ajándékcsomagok, a képeslap üzletekben már a kínálat fele Merry Christmas kártya, díszek, ajándékötletek, csokimikulások mindenfelé. Szerencsére még nem kezdték el feldíszíteni a házakat és bevásárlóközpontokat, de van egy olyan érzésem, hogy 2-3 héten belül ennek is eljön az ideje. A Clinton Cards-ban (képeslap üzlet) láttam az első jelét a karácsonyi készülődésnek. Rengetegen voltak az üzletben, mivel nekem meg évfordulós képeslapot kellett vennem, ezért muszáj volt bemennem. Na nem mintha nehezemre esett volna, mert normál esetben képes vagyok itt fél órát is elnézelődni! :) Teljesen ledöbbenve láttam, hogy bizony már a fél üzlet karácsonyi képeslapokkal van tele és már már mindenki bőszen válogat közülük! Persze muszáj volt megnéznem nekem is, hogy mégis milyeneket lehet kapni, majd pár perc múlva az évfordulós képeslap mellett már ott virított a kezemben egy angyalos és három darab fenyőfás kártya  is! Épp álltam be a sorba, amikor hirtelen észbe kaptam, hogy normálisan vagyok én, hogy augusztus utolsó hetében karácsonyi képeslapokat vásárolok?! Majd szépen visszapakoltam mindent és elsunnyogtam csendben, mielőtt meglincselt volna a többi vásárló meg az eladók, hogy ünneprontó vagyok! 

Host-családommal amúgy változatlanul nem történt semmi, ugyan úgy imádom őket, mint eddig! :) Elvagyunk, most már az unalmas hétköznapokat éljük, mindenki csinálja a saját kis dolgát, és mindenki elégedett mindenkivel. De ez így jó.

Most már lassan közeledik a hideg, egyre kevesebbszer van napsütés, de azért még mindig 15-20 fok között van a hőmérséklet nappal. Estére eléggé lehűl a levegő, és persze fél 8-kor már sötét van. Eső amúgy nincs több (egyelőre), mint nálunk, inkább kisebb futó záporok jönnek, de komolyabb esőzések még nem jellemzőek.

Augusztusban, szeptemberben elég sok au-pair érkezett Lymm-be. Volt, akit már az érkezése napján elhoztak hozzánk, mert tudták a host-szülők, hogy minden újonnan érkezettnek segítek, elmondanom nekik a lényegesebb dolgokat, amit tudniuk kell a környékről, a nyelvsuliról, kapnak buszmenetrendet és meghívom őket a Green Dragon-ba. :) Az első hetek elég nehezek tudnak lenni, ha nem ismer senkit az ember. A Green Dragon Pub-ról jut eszembe! Host-apám mindig mondja nekem, hogy a Green Dragon-t lassan át kell nevezni és esetleg lehetne: Ildi’s Pub (Ildi pub-ja), vagy Ildi’s favourite place (Ildi kedvenc helye) az új neve. :) De persze ennek tökre örülnek, hogy ha eljárkálok, mert tudják, hogy jól érzem magam. Mármint nem az alkoholtól érzem jól magam, mert egy üveg gyömbér sör még senkinek sem ártott meg, hanem társaságban vagyok, beszélgetek, ismerkedem, lazítok.  Így mindig mondják a host-szüleim, hogy most már local (helyi/helybéli) vagyok, mivel már van kedvenc helyem Lymm-ben! :) Na de most már hivatalosan is az vagyok, ugyanis a pár héttel ezelőtt, Ildivel szokás szerint a Green Dragon felé vettük az irányt. Mielőtt bármit kértünk volna az egyik csapostól (ráadásul a tulaj volt az, mert pont beállt a pult mögé besegíteni), ő megelőzött minket és csak annyit mondott: Jó estét hölgyeim! A szokásos gyömbérsört adhatom? Mi meg nevetve kérdeztük tőle, hogy amikor már a pultos automatikus tudja, hogy mit kérünk inni, akkor az már azt jelenti, hogy helyinek számítunk? Ő meg mondta, hogy igen, most már hivatalosan is helybéliek vagyunk! :) Szóval Lymm-ben kezdenek befogadni. :) Persze tudom, hogy ha még éveket élnék itt, akkor sem fognak, mert az angolok nem engedik magukhoz közel az idegeneket, de már legalább érdeklődnek, hogy mégis ki vagyok és mit keresek itt. 5 hónap után. De meg van ennek a maga szépsége, hogy mindenki bájos, mindenki elbeszélget veled az időjárásról, de itt meghúzzák a határt és többet nem akarnak magukból mutatni. 

Majdnem elfelejtettem leírni a következő kis történetet! Múlt héten nagy esemény történt, ugyanis egyik éjszaka itt járt a házban a fogtündér! :) Az egyik kislányomnak kiesett elöl a foga, és lefekvés előtt becsületesen berakta a párnája alá a kis fogacskáját, majd gyorsan elaludt, mert tudta, hogy a fogtündér csak akkor hagy itt éjszaka egy kis pénzt a fogért cserébe, ha jó kislány lesz, és nem kíváncsiskodik. Reggel aztán volt nagy öröm, mivel nem csak egy érmét hagyott itt a tündér, hanem még a lepedőt is teleszórta csillámporral! :)
És itt az aranyos rész  véget is ért, mivel szomorúan konstatáltam, hogy a fogtündér nem szeretheti az au-paireket, mert a csillámport csak hosszas küzdelem után lehet kiporszívózni az ágyból és a szőnyegből… Egyébként engem is meglátogatott a fogtündér, de hozzám a gonosz verziója jött el, mivel lepattant egy picike zománc az első fogamról, így el kellett mennem a fogorvoshoz, majd ezért az icike-picike darab tömésért elkértek 99 fontot (átszámolva 30.000 forint)! Szóval üzenem a fogtündérnek: ha legközelebb erre jársz, akkor le leszel csapva!

Nos hát, ennyi történt az elmúlt 1 hónapban. Remélem azért kitartanak mellettem a blogom olvasói és továbbra is lelkesen várjátok a következő bejegyzésem! :)